Asztalitenisz

Az előző posztban említett 2013-as, Párizsban rendezett világbajnokság férfi döntője Zhang Jike és Wang Hao között zajlott. A mérkőzés az alábbi videón megtekinthető.

A ping pong labda jobb esetben celluloidból, vagy más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező műanyagból készül. Celluloidból készülnek még például a film szalagok is. A gyártás során először celluloid lapokból formálják meg a félgömböket, amelyeknek pontosan egyező súllyal kell rendelkezniük. Ezután egy speciális alkoholos ragasztóval illesztenek össze két félgömböt, hogy megkapják a labdaformát. Végül egy gép végzi a felületi munkát, amitől a labda felszíne matt lesz és a ragasztás vonala eltűnik. Abban az esetben, ha az utólagos vizsgálatok kimutatják, hogy a ragasztásnál mégsem tökéletes a labda, akkor azt más célokra használják fel. A három csillaggal festett darabok viszont a legjobb, verseny célokra megfelelő minőséget jelölik.

Az asztalitenisz labda belsejében levegő van, de a gyártás során használt sok kemikália és maga a celluloid miatt, ha eltörik egy játékszer, akkor olyan illata van, mintha valamilyen speciális gázzal lenne töltve. Szintén a celluloid miatt fokozottan tűzveszélyes a labda, éppen ezért tervezik, hogy hivatalosan is áttérnek majd a műanyagra.

A szabályok szerint, a labdának 2,7 grammosnak és 40 mm átmérőjűnek kell lennie. Továbbá az is pontosan meg van határozva, hogy 30,5 cm magasból leejtve egy acél lapra 24-26 cm magasra kell vissza pattannia. Az átmérő egészen a 2000-es olimpiai játékokig 38 mm volt. Az új méret bevezetésekor elsősorban a kínai játékosok panaszkodtak, mert úgy érezték az ő dominanciájukat akarják megtörni. A nagyobb labda ugyanis lassabb és kevésbé pörgethető, azaz kevésbé tudják kihasználni a kínaiak a gyorsaságukat és technikai fölényüket.

Végül pedig egy videó, hogyan is készült anno az asztalitenisz labda Magyarországon.

Üdvözlök minden kedves látogatót az asztalitenisz blogon, ahol a tervek szerint mindenféle érdekesség fog megjelenni a ping pong világából, legyen szó hírekről, érdekes videókról, vagy éppen tananyagokról. Mindezek előtt azonban fontosnak tartom, hogy fellelhető legyen itt is a jelenleg (2013.06.26) aktuális nemzetközi szabálykönyv, melynek aktuális verzióját megtaláljuk a Magyar Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ) oldalán is.

A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) játékszabályai

1 Az asztal

1.1 Az asztal felső lapja, a játékfelület téglalap alakú, 2.74 m hosszú, 1.525 méter széles, és a padlótól 76 cm-es magasságban, vízszintesen helyezkedik el.

1.2 A játékfelülethez nem tartoznak hozzá a felső asztallap oldalfelületei.

1.3 A játékfelület bármilyen anyagból készülhet, ám egy szabványlabdának

30 cm magasról a játékfelületre leejtve mindenhol egyaránt 23 cm magasra kell felpattannia.

1.4 A játékfelületnek egységesen sötét színűnek és mattnak kell lennie, mindkét hosszanti oldalvonalon 2.74 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel, s mindkét alapvonalon 1.525 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel.

1.5 A játékfelületet az alapvonalakkal párhuzamosan húzódó, függőleges háló két egyforma nagyságú térfélre osztja. A játékfelületnek teljes terjedelmében folyamatosnak kell lennie mindkét térfélen.

1.6 A páros játékhoz a térfeleket egy, az oldalvonalakkal párhuzamosan húzódó, 3 mm széles fehér színű középvonal két egyforma méretű térfélrészre osztja. A középvonal mindkét térfélen a jobb oldali térfélrészhez tartozik.

2 A hálókészlet

2.1 A hálókészlet a hálóból, a felfüggesztéséből és a hálótartó oszlopokból áll, beleértve a hálót az asztalhoz rögzítő csavarokat.

2.2 A hálót zsinórral kell felfüggeszteni, mindkét végén 15.25 cm magas oszlophoz erősítve. Az oszlopok külső határvonala l5.25 cm-es távolságra van az oldalvonaltól.

2.3 A háló felső szélének, a háló teljes hosszában, 15.25 cm magasan kell lennie a játékfelület felett.

2.4 A háló aljának, a háló teljes hosszában, a lehető legközelebb kell lennie a játékfelülethez, a háló végeinek pedig a lehető legszorosabban kell csatlakozniuk a hálótartó oszlopokhoz.

3 A labda

3.1 A labda gömb alakú, 40 mm átmérőjű.

3.2 A labda súlya 2.5 gramm.

3.3 A labda anyaga celluloid, vagy hasonló műanyag, színe fehér, sárga vagy narancssárga, és matt.

4 Az ütő

4.1 Az ütő tetszés szerinti méretű, alakú vagy súlyú lehet, de a lapjának simának és merevnek kell lennie.

4.2 Az ütőlap vastagságának legalább 85% -a természetes fa legyen, az ütőlapon belüli ragasztóréteg felerősíthető valamilyen rostos anyaggal, mint például szénrost, üvegrost vagy préselt papír. Viszont nem lehet vastagabb a teljes vastagság 7.5%-ánál, vagy 0.35 mm-nél, attól függően, hogy melyik érték a kisebb.

4.3 Az ütőlapnak az ütéshez használt oldalát vagy szokványos szemcsés gumival kell borítani szemcsével kifelé, a ragasztóanyaggal együtt legfeljebb 2 mm vastagságban, vagy pedig szendvicsgumival, azaz szofttal, szemcsével akár kifelé, akár befelé, a ragasztóanyaggal együtt legfeljebb 4 mm vastagságban.

4.3.1 A szemcsés gumiborítás egy olyan, nem szivacstartalmú természetes vagy műanyag gumi, amelynek egész felületét egyenletesen borítják a szemcsék, négyzetcentiméterenként legalább 10, de legfeljebb 50 darabos sűrűséggel.

4.3.2 A szendvicsgumi borítás, azaz szoft egy szivacsgumi réteg külső felén szemcsés gumiborítással. A szemcsés gumiréteg összvastagsága nem haladhatja meg a 2 mm-t.

4.4 A borítóanyagnak az ütőlapot teljesen be kell fednie, de nem nyúlhat túl az ütő szélén, kivéve a nyélhez legközelebbi részen, amelyet az ujjak érintenek. Ez a rész lehet borítatlan, vagy más anyaggal fedett.

4.5 Magának az ütőlapnak, az azt borító valamennyi rétegnek, s a ragasztóanyagnak is folyamatosnak és egyenletes vastagságúnak kell lennie.

4.6 Az ütőt borító anyagnak, vagy a borítatlanul hagyott ütőlapnak mattnak kell lennie, egyik oldala élénk piros, a másik oldala fekete kell hogy legyen. Az ütő szélén lévő bármilyen szegélynek mattnak kell lennie, s egyáltalán nem lehet fehér szín rajta.

4.7 Az ütőfelület egyöntetűsége, a szín egysége kis mértékben eltérést mutathat sérülés, kopás vagy fakulás miatt, de csak akkor, ha az a felület jellegét, alapvető paramétereit nem befolyásolja jelentősen.

4.8 A mérkőzés kezdetekor és a mérkőzés alatti ütőcserék alkalmával a játékos köteles megmutatni a használni kívánt ütőjét az ellenfélnek és a játékvezetőnek egyaránt, és meg kell engednie nekik, hogy az ütőt megvizsgálják.

5 Meghatározások

5.1 A labdamenet az az időtartam, amíg a labda játékban van.

5.2 A labda játékba kerül attól a pillanattól kezdve, ahogy megszűnik a mozdulatlansága a szabad kéztenyérben, ahonnét az adogatás szándékával indítják el, s játékban marad mindaddig, amíg a labdamenet ponttal véget nem ér, vagy félbe nem szakad.

5.3 A megismételt labdamenet az, amelynek eredményét nem számítják he.

5.4 A pont, vagy poén az a labdamenet, amelynek az eredményét számítják.

5.5 Az ütőtartó kéz az, amelyben az ütőt fogják

5.6 A szabad kéz az, amelyben nincs ütő.

5.7 Ütés az, amikor a játékos az ütőt tartó k~. tartó kéz csukló alatti részével érinti a labdát.

5.8 A labda akadályoztatása, vagy "töccs" azt jelenti, hogy akár a játékos maga, akár valami, amit magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a labdához, amikor az még nem hagyta el a játékfelületet vagy a szóban forgó játékos térfelének alapvonalát, s nem érintette az ő térfelét, miután az ellenfél utoljára megütötte azt. .

5.9 Az adogató az a játékos, akinek elsőként kell megütnie a labdát a labdamenet során.

5.10 A fogadó az a játékos, akinek másodszor kell megütnie a labdát a labdamenet során.

5.11 A játékvezető az a személy, akit a mérkőzés irányítására, ellenőrzésére jelölnek ki.

5.12 A helyettes játékvezető az a személy, aki a vezetőbíró, játékvezető munkáját segíti bizonyos döntésekkel.

5.13 A játékos magán viseli, vagy magánál tartja mindazt, amit magán viselt, vagy magánál tartott a labdamenet megkezdésekor.

5.14 A labda a háló felett vagy mellett szálló labdának tekinthető akkor is, ha akár felül, akár alul, akár kívülről megkerüli a hálókészletet az asztalon kívül repülve, vagy, ha a visszaütésnél a háló felett vagy mellett ugrik vissza.

5.15 Az asztal alapvonalának kell tekinteni annak mindkét irányba történő meghatározatlan mértékű meghosszabbítását is.

6 A szabályos adogatás

6.1 Az adogatás megkezdésekor a labdának mozdulatlanul kell nyugodnia az adogató szabad kezének laposra nyitott tenyerében, az alapvonal mögött és a játékfelület szintje fölött.

6.2 Az adogatónak megközelítőleg függőlegesen, minden pörgetés nélkül kell feldobnia a labdát úgy, hogy az a szabad kéz tenyerét elhagyva legalább 16 cm magasra repüljön, majd anélkül essen lefelé, hogy bármibe beleütközne.

6.3 A lefelé szálló labdát az adogatónak úgy kell megütnie, hogy az először a saját térfelét érintse, majd a háló felett vagy mellett elszállva egyenesen a fogadó térfelén pattanjon le. A párosban a labdának egymás után az adogató, majd a fogadó játékos jobb térfélrészletén kell lepattannia.

6.4 A labdának és az ütőnek mindvégig a játékfelület szintje fölött kell lennie attól a pillanattól kezdve, ahogyan a labda mozdulatlanul vár a feldobásra , mindaddig, amíg bele nem ütnek.

6.5 A labdának a megütésének pillanatában az adogató alapvonala mögött kell elhelyezkednie, és nem kerülhet az adogató testrészei mögé, kivéve a karját, a fejét vagy az alapvonalától messzebb eső lábát.

6.6 A játékos felelőssége úgy adogatni, hogy a játékvezető vagy a helyettes játékvezető jól láthatóan meggyőződhessen a szabályos adogatás követelményeinek betartásáról.

6.6.1 Ha a játékvezetőnek kétsége támad az adogatás szabályosságát illetően, de sem ő, sem a helyettes játékvezető nem biztos benne, akkor jogában áll a mérkőzés során egyszer figyelmeztetni az adogatót anélkül, hogy pontot ítélne.

6.6.2 Ha ugyanazon játékos adogatásának szabályossága a későbbiekben is kétséges akár ugyanazon okból kifolyólag, akár más miatt, már nem élvezheti a figyelmeztetés adta jogot, hanem a fogadó javára kell pontot ítélni.

6.6.3 Amennyiben a szabályos adogatás követelményeinek be nem tartása egyértelmű és tiszta, nem lehet figyelmeztetni, hanem a fogadó javára kell pontot ítélni az első és minden további alkalommal.

6.7 Kivételes esetekben a játékvezető könnyítést adhat a szabályos adogatás kritériumai alól, méghozzá akkor, ha előre, tehát még a játék megkezdése előtt tudomására hozzák, hogy az adogatót mozgáskorlátozottság akadályozza a szabályok betartásában.

7 A szabályos visszaütés

7.1 Az adogatás vagy fogadás után úgy kell a labdát megütni, hogy az a hálókészlet felett vagy mellett akár közvetlenül, akár a hálókészlet érintésével az ellenfél térfelét érintse.

8 A játékrend

8.1 Egyesben az adogató kezdi a játékot szabályos adogatással, amelyet a fogadó szabályosan visszaüt. Ezt követően az adogató és a fogadó felváltva üt.

8.2 Párosban az adogató kezdi a játékot szabályos adogatással, amelyet a fogadó szabályosan visszaüt. Ezután az adogató párjának kell szabályosan visszaütni a labdát, majd a fogadó párjának. Ezt követően valamennyi játékos felváltva, ebben a sorrendben üt.

9 Megismételt labdamenet

9.1 A labdamenetet meg kell ismételni ,

9.1.1 ha a labda az adogatás során útban a háló felett vagy mellett a hálókészletet érinti feltéve, hogy az adogatás egyébként szabályos volt, vagy a hálót ért labdát a fogadó, vagy párja akadályoztatja.

9.1.2 ha az adogatást úgy indították el, hogy a fogadó játékos vagy pár nem állt készen a játékra, feltéve, hogy sem a fogadó, sem a párja nem kíséreli meg, hogy beleüssön a labdába.

9.1.3 ha a szabályos adogatást, a szabályos visszaütést, vagy a játékszabályok be nem tartását a játékosok akaratán kívüli körülmény akadályozza.

9.1.4 ha a játékot a játékvezető vagy a helyettes játékvezető félbeszakítja.

9.1.5 ha a párosban nem a megfelelő játékos adogat vagy fogad.

9.2 A játékot félbe lehet szakítani,

9.2.1 ha az adogatásban, a fogadásban, vagy a térfélválasztásban történt tévedést kell helyrehozni.

9.2.2 ha a váltogató adogatást, az időjátékot kell megkezdeni.

9.2.3 ha figyelmeztetni, vagy büntetni kell egy játékost.

9.2.4 ha a játékfeltételeket olyan módon zavarja meg valami, hogy az kihatással lehet a labdamenet sorsára.

10 Pontszerzés

10.l Amennyiben a labdamenet nem szakad félbe, a játékos pontot szerez,

10.1.1 ha az ellenfele nem tud szabályosan adogatni.

10.1.2 ha az ellenfele nem tud szabályosan fogadni.

10.1.3 ha a labda a játékos adogatását vagy visszaütését követően bármihez hozzáér a hálókészlet kivételével azelőtt, hogy az ellenfél beleütne.

10.1.4 ha a labda, miután az ellenfél beleütött, elhagyja a játékos alapvonalát anélkül, hogy érintette volna azt a térfelet.

10.1.5 ha az ellenfél akadályoztatja a labdát, tehát „töccsöt üt”

10.1.6 ha az ellenfél kétszer egymás után beleüt a labdába.

10.1.7 ha az ellenfél olyan ütőfelülettel üti meg a labdát, amelynek felülete nem felel meg az 1.4.3 pontban foglalt követelményeknek.

10.1.8 ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, elmozdítja az asztalfelületet.

10.1.9 ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a hálókészlethez.

10.1.10 ha az ellenfél szabad keze hozzáér a játékfelülethez.

10.1.11 ha a páros ellenfél nem a meghatározott sorrendben ér labdához.

10.1.12 ha a váltogató adogató rendszerben, tehát az időjátékban a játékos, vagy párosban ő és partnere l3 egymást követő szabályos visszaütést üt, beleértve az adogatásfogadást.

11 A játszma

11.1 A játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely előbb éri el a 21 pontot, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros 20 pontot szerzett. Ebben az esetben a játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely elsőként szerez egymást követően 2 ponttal többet az ellenfélnél.

12 A mérkőzés

12.1 A mérkőzés vagy két vagy három nyert játszmából áll.

12.2 A mérkőzés során a játék folyamatosan, megszakítás nélkül zajlik, kivéve a játszmák közötti szüneteket, amikor a játékos 2 percnél nem hosszabb pihenőre jogosult.

13 Az adogatás, a fogadás és a térfél választása

13.1 Az adogatás-, a fogadás- és térfélválasztás rendjének a jogát sorsolással döntik el, és a győztes választhat, hogy elsőként adogat, elsőként fogad, vagy hogy melyik térfélen kezdi a játékot.

13.2 Amikor a játékos vagy a páros eldöntötte, hogy elsőként adogat, elsőként fogad, vagy valamelyik térfelet választja, a másik játékosnak vagy párosnak jogában áll a másik lehetőséget választani.

13.3 Minden ötödik pontszerzés után a fogadó játékos vagy páros adogató játékos vagy páros lesz, és így tovább felváltva a játszma végéig, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros 20 pontot szerzett, vagy ha a váltogató adogatás van érvényben, aholis az adogatás és fogadás rendje azonos, de pontonként cserélődik.

13.4 A páros mérkőzés minden játszmájában az a páros, amely elsőként adogat, eldönti, hogy a páros melyik tagja adogat, és az első játszmában a fogadó páros eldönti, hogy a páros melyik tagja fogad. Az egymást követő játszmákban az a játékos lesz az első adogató, akit az adogatásra jogosult páros kijelölt. és az a játékos lesz az első fogadó, aki az előző játszmában az illetőnek adogatott.

13.5 A párosban minden adogatáscserénél az előző fogadó játékos lesz az adogató és az előző adogató játékos partnere lesz a fogadó.

13.6 Az a játékos vagy páros, aki vagy amely egy játszmában az adogatást kezdte, a következő játszmában először fogadó lesz. Párosban a döntő játszmában a fogadó párosnak meg kell cserélni a fogadás rendjét, amint valamelyik páros elsőként eléri a 10 pontot.

13.7 Az a játékos vagy páros, aki vagy amely egy játszmában az egyik térfélen kezd játszani, a soron következő játszmát a túlsó térfélen játssza.

A mérkőzés döntő játszmájában a játékosok vagy párosok akkor cserélnek térfelet, amikor valamelyik fél elsőként eléri a 10 pontot.

14 Hibák az adogatás, a fogadás és a térfélválasztás rendjében

14.1 Ha egy játékos nem a játékrend szerint adogat vagy fogad, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd úgy kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a mérkőzés megkezdésekor megállapított sorrend megköveteli. A párosban az adogatás rendjét annak megfelelően kell alkalmazni, ahogyan azt a tévedés észlelésekor zajló játszma elején az adogató páros megválasztotta.

14.2 Ha a játékosok megfeledkeznek a térfélcseréről, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd abban a felállásban kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a mérkőzés megkezdésekor megállapított rend megköveteli.

14.3 A tévedés felismeréséig megszerzett pontok minden körülmények között érvényben maradnak.

15 A váltogató adogatás rendszere, időjáték

15.1 A váltogató adogatás rendszere, az időjáték akkor lép életbe, ha egy játszma nem ér véget 15 percnyi játékidő után, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros elért már legalább 19 pontot, illetve ha ezt a mérkőzés folyamán bármikor mindkét játékos vagy páros közösen kéri.

15.1.1 Ha a labda játékban van az időhatár elérésekor, a játékvezetőnek félbe kell szakítania a játékot, majd a játék folytatásakor ugyanaz a játékos adogat, aki a félbeszakított labdamenetben adogatott.

15.1.2 Ha a labda nincsen játékban az időhatár elérésekor, a játék folytatásakor az a játékos adogat, aki az előző labdamenetben fogadott.

15.2 Ezt követően a játszma végéig a játékosok pontonként felváltva adogatnak, és ha a fogadó játékos vagy páros 13-szor szabályosan visszaüti a labdát, akkor pontot szerez.

15.3 Ha már egyszer bevezették, a váltogató adogatás rendszere a mérkőzés végéig érvényben marad.